Aranymező - Ágoston Dániel versblogja

Kiábrándultság

2010-12-15T07:27:00.000-08:00

Ismétlés, folyamat, mely körből körbe halad,
s kiábrándultság után csak az ürességem marad.
"Mi lesz eztán?" - kérdem sokszor,
mint a telefonon megannyiszor lenyomott gombtól.

Leülök, csak nézem a falat. Nézem az arcát, szemét,
s valamit nem értek én.
Elfelejtett mosoly, mi odaragadt csak. Szólt is, nézett is, érzett is...
csak szarul, hülyén, őszintén...

Egy szivárvány ára

2010-12-15T07:26:00.000-08:00

Szivárványt látok,
égen húzó színpompát -
És tűröm az esőt...

Veszteség

2010-12-15T07:25:00.000-08:00

Mi értelme az álomnak,
ha mindent megkaphatsz tőle,
majd felébredve elveszíted őket?

Vigaszom

2010-12-15T07:23:00.000-08:00

Remény? Elhagyott.
Vigaszom lett így a magány,
szép halálom előtt.

Őszi szárnyak

2010-10-19T00:30:00.000-07:00

Zizzen a rabság
Októberi ősszel szálló
Lepkeillanás

Ne feledd!

2010-10-06T01:13:00.000-07:00

A felhőben, mely ma fent simul az égen
Talán Batthyány árnya száll a büszke szélben,
S néz le onnan reád
- Mutatván a rút, átok vesztőhelyet -,
Azt sugallva halkan: Magyar! Ne feledd
Október hatodikát!

Gyertyaláng

2010-10-01T06:18:00.000-07:00

(Október 1. Édesanyám születésnapja, ma lenne 53 éves)

Bánatos vagyok,

hadd legyek az igazán -

Égő gyertyaláng.

Ereklyék

2010-09-29T05:15:00.000-07:00

Gondolatim,

Mit kerestek oly kapzsin minden szívben, minden arcban?

Elmúlt idők ereklyéit akarjátok megtalálni bennük?

Egység

2010-09-29T05:14:00.000-07:00

a mester szava:
ostor,
a tanítvány válasza:
méltó fricska.
hang és visszhang:
egy tőről fakad.

Valóság

2010-09-29T05:09:00.000-07:00

a valóság arca te vagy
s látszat arca a valóság
csöndes mosoly vagy, mely
arcodról fut tova
s eggyé simítja a különbözőt

Felhők

2010-09-23T04:45:00.000-07:00

Zavarkeltő köd,

fejem fölött felhő gyűl -

Bár tiszta az ég.

Törvény

2010-09-23T04:42:00.000-07:00

Hulló levelek,

s virágzó fák...

mind a Dharma törvényt mutatják

Az Út

2010-09-15T02:48:00.000-07:00

Mit számít a nép?

A nemességnek útja:

meg nem értettség.

24

2010-08-16T03:32:00.000-07:00

Huszonnégy év múlt:
meghaltam már legbelül,
hosszú ez az út.

Menedék

2010-08-15T06:40:00.000-07:00

Sűrű káosz, de miénk ez a kor,
hol reménnyel jár az ember, barangol.
Pedig koldus léte helyett tudhatná:
menedék az Isten, menedék a bor.

Keresztül az életen

2010-08-14T04:48:00.000-07:00

Tedd le a Koránt, ne gondolkodj Istenen.
Járd a világot, s csodálkozz el mindenen!
Igyál, mulass, tanulj: élj úgy, mint egy ember,
Légy magadban szabad, táncolj át az életen.

Istent fürkészve

2010-08-12T05:59:00.000-07:00

Roppant templom kapuját ma átléptem,
Mert szomjas lelkű, tiszta hittel reméltem,
Hogy ott legbelül majd megtalálom Istent...
Ám mivel Ő nem volt ott, hát kiléptem.

Fűnyírás

2010-06-19T09:40:00.001-07:00

Profán kispolgári meditáció a (poszt)modern korban. Annak minden előnyével és hátrányával.

Írni és élni

2010-06-19T09:38:00.000-07:00

Kijár nekem mostanában kérdésekből. Ami azonban leginkább felkeltette figyelmem a következő volt: miért írsz? Hasonló kérdést tett fel száz francia írónak a Littérature című folyóirat 1919-ben. Ön miért ír? 1985, Párizs. A Liberation újra fölteszi e kérdést 400, a földkerekség öt kontinensen élő íróembernek. Én jobban örültem volna, ha azt a kérdést kapom olvasómtól: Ön miért úr? Könnyebb volna válaszolni. De talán az alábbi kísérlet áll a legközelebb a lehetséges végleges válaszomhoz, s talán kielégítő is:

- „Ön miért ír?”
- Mert a szellem, mert tegnap mert ma, mert holnap, mert igen, mert nem, mert a kezdet, mert az élet, mert a halál, mert a toll, mert a cél, mert a kert, mert a vágy, mert a föld, mert a nap, s a hold, mert Ezra Pound, mert a csillagok, mert a tisztás, mert a vér, mert a papír, mert Basó, mert a hús, mert a tinta, mert a bőr, mert az éjszaka, mert utálom magam, mert a fény, mert az Isten, mert nincsen, mert az emberek, miattad, mert majdnem, semmiért, mert nem jó, mert a szomj, mert a szerelem és a kiáltás miatt és mittudomén, mert forradalom, mert a Busidó, mert alig, mert jobban, mert egy szép napon, mert mindenki, mert talán. Csak!

Remény

2010-06-19T09:37:00.000-07:00

Tibullus írta: A remény fűt, egyre hitet: „Holnap jobb lesz, egész bizonyos!”.
Szent igaz. Hitet! A remény csak elnyújtja a szenvedést. A remény megbénít. A legrosszabb gonosz. Mert egy rossz hír letaglóz, ám idővel megszokjuk és továbblépünk rajta. A remény viszont hiteget. Fűt. De megfagyok, ha kihűl.

Mandala

2010-06-19T03:07:00.000-07:00

Vettem ma a kocsmában
egy lakberendezési tárgyat.
Egy falra rakott mandalának
jobb helye van most nálam.

Pipacs

2010-06-06T03:15:00.000-07:00

Ó, mily’ vak világ!
Nem látja, hogy a pipacs
neki virágzik.

Árvíz

2010-06-05T01:37:00.000-07:00

(Hatalmas árvizek fullasztják Magyarországot, s bár az emberek akár serény hangyák óvják otthonaikat, a Természet mégsem ismer irgalmat.)

Akár hitvány rongy,
úgy szakad át a gát, ó -
őszi eső hull.

Papírhajó

2010-05-31T11:30:00.000-07:00

Gyilkos ágyú dörren messzi földön,
Hangja egész eddig száll.
Kertemből egy madárka elrepül,
Soha nem jő vissza már.

Rózsák ezre nyíl most Gáza partján,
Minden cseppnyi drága vér
Mint örök emlék hull a vízbe, s
Úgy kiált a bosszúért!

Hisz’ papírhajó süllyedt,
Ágyútűzben veszett el egy kismadár,
Csőréből gyöngén hullott
Török földön szedett olajág.

S már nincsen többé béke,
Szürke acélfelhő jön az égre -
Az egész világ együtt kiáltja:
Intifada, intifada!

(Megjegyzés: 2010 május 31-én hajnalban az izraeli hadsereg megtámadta a Szabad Gáza Mozgalom hat humanitárius rakománnyal megrakott hajóját, és a fedélzeten megölt 19 békeaktivistát, illetve önkéntest, akik a zsidó állam blokádja és elnyomása alatt álló Gázai-övezetbe szerettek volna segélyt szállítani.)

Zsindely alatt pipafüst

2010-05-30T12:16:00.000-07:00

(Egy pestszentlőrinci vendégségben)

Égből hulló víz,
zsindely szélén táncot jár,
pipa füstje száll.

Éber álom

2010-05-28T13:51:00.000-07:00

Ébren álmodom:
Álmodozom részegen -
Kocsma füstje száll.

Éjjeli tánc

2010-05-28T13:35:00.000-07:00

szitakötő szállt
kis kertem virágára,
táncról álmodott.

Városi virágok

2010-05-28T07:20:00.000-07:00

Tavasz szele száll,
Nyíló virágok tánca:
szép pesti lányok.

Pesti emlék

2010-05-28T07:19:00.000-07:00

Gellért-hegy szele ez -
vedd hát legyezőmről:
egy szép pesti emlék.

Carpe diem

2010-05-27T02:38:00.001-07:00

Élet: élvezem.
Minden jó, mit élvezek,
Még ha meg is öl.

Játékos nyári csend

2010-05-15T08:49:00.000-07:00

Aranyló nyári
kép: egy pillangó játszik
anyám sírkövén.

Boldog tudatlanság

2010-05-06T05:57:00.000-07:00

(Egy szabálytalan tanka az emberekről)

Szemeikre,
Mint cseresznyevirág
Hull a fátyol,
S élnek boldogan
A tudatlanságban.

A múzsa hiánya

2010-04-22T12:07:00.000-07:00

Szabadságra ment a múzsám,
S elfogyott az ihlet.
Ezért lett ilyen rossz ez a vers.

A Teremtő

2010-04-17T00:38:00.000-07:00

Nincsen nálad szánalmasabb lény e földön, s nincs nálad hatalmasabb sem, mint te ember! – szólt az Isten hangja. – Drága időd pocsékolva keresed magasztos értelmét percnyi kis életednek, önnön elmédben gyártott délibábos képzeteidet kergetve, értetlenül futsz keresztül a világon, s közben mindvégig azt kérdezed: miért? Oh, ember... Te szerencsétlen! Ugye még mindig nem érted? Tőlem várod a gyógyírt, s a válaszokat, pedig nem is tudod, milyen messze jársz már azoktól. Tekints vissza múltadra, s okulj! Úgy hiszed, a héroszokat én tettem oly nagyokká? Héraklész, Pégaszosz, Thészeusz, Minósz, Kasztór és Polüdeukész, mind az én műveim? Azt gondolod, én öltem meg mind a letűnt korok isteneit? Hogy Achilleust és a mürmidonokat én tettem halhatatlanná? Nem. Gondold csak, hogy mit tettél a jó Dionüszosszal, a drága Apollóval, a hős Árésszal és a szép Vénusszal, kik történelmed legdicsőbb korának erkölcsi mintapéldái voltak, kik nem követeltek, nem ígértek és nem kértek tőled semmit, csupán a lét jelenlétéről, a világ láthatatlan dimenziójáról tanúskodtak, s nem pedig egy olyan világról, mely önnön tökéletességében láttatja magát. Vésd elmédbe: nincs olyan, hogy tökéletes! Ne keresd a Paradicsomot, hisz’ az sem biztos, hogy létezik! Élj emberként, tisztességgel, kövesd őseid példáját, úgy nem veszíthetsz. A hősök, s istenek egykor mind emberek voltak, kiket te emeltél hatalmassá, mert rátermettségük példa volt, jellemük emberi ősforma, ami méltónak bizonyult az őrzésre. Tudd meg ember, hogy te vagy az Atya s én a Fiú, mert nincs teremtőbb, s bizony nincs pusztítóbb erő a földön, mint a gondolat, mellyel engem is teremtettél, s egyszer el is pusztítasz majd, hogy új isteneket állíts helyemre. Ne fuss hát válaszok után, hisz mind benned van! Ez tesz téged e föld leghatalmasabbjává, s míg ezt be nem látod, addig te leszel e föld legostobábbja is.

2010-04-08T23:55:00.001-07:00

Folyóban úsznak
el az égből lehullott
fényes csillagok.

Harangok

2010-03-20T05:03:00.000-07:00

Harang vagyok én,
s egy harang vagy te is.
Egy a különbség:
Én magam által zúgok,
téged pedig kongatnak.

Disznó, politika

2010-03-10T08:43:00.000-08:00

Én szeretem nézni a sertést,
Mikor a sárban hempereg.
Jó disznó élvezi a fetrengést.

Vicces, mikor a kocák küzdenek,
Ha egymást jobbról, balról fúrva
A dagonyában züllenek.

De attól, hogy szeretek rajtuk derülni,
Nem kívánok közéjük feküdni.

Ha hallom

2010-03-10T02:02:00.000-08:00

Ha kultúráról hallok,
revolver után nyúlok.

Szikra

2010-03-10T02:01:00.000-08:00

Pálinkát inni, barátokkal mulatni
jobb, mint szemforgatón imába hullani.
Ha kurvák, s a részegek pokolra jutnak,
senki sem fogja a menny lángját gyújtani.

Mit tehetnék?

2010-03-10T00:14:00.001-08:00

Tennék én jót is
De mit tehetnék én ott
Hol jót tenni rossz?

Manapság

2010-03-09T09:03:00.001-08:00

A kedves szó:
számító
Az igaz szó:
áruló
A barátság:
hazugság
A tisztesség:
hülyeség

Légy aljas, majd szeretnek.
Ne kímélj, majd tisztelnek.
Ha kutya vagy: etetnek

Ilyen világot élünk.

Minden jót

2010-03-09T08:45:00.001-08:00

Csak jót akarok.
Jót akarok, jól.
Jól akarom, hogy jó legyen.
Akarom, hogy jó legyen!

Illúzió

2010-03-07T03:53:00.000-08:00

Most épp olyan illúzióban élek,
melyben nincsenek illúzióim.

Egy arc vallomása

2010-03-07T02:15:00.000-08:00

Vonzanak a koponyák.
Csontfehér arcuk a valóság.
Nincsen rajtuk maszk,
nem mutatnak képet,
csak a tiszta valóságot,
az igaz egyéniséget.

Szeretve lenni

2010-03-05T00:34:00.000-08:00

Kit szeretek, érzi,
de ki nem tudja ezt megélni,
az csak csapongva létezik a nap alatt,
mint egy nejlon zacskó, mit a vihar felkap,
vagy mint ahogy sodor egy műanyag poharat...

Széllel szemben

2010-03-05T00:29:00.000-08:00

A hátam mögött szálló szóbeszédre mit sem adva,
álltam a szembe szélben.
Számban pálinka ízzel álcáz az eső,
hogy könnyeim ne legyenek feltűnőek.

Tapasztalat

2010-03-05T00:28:00.000-08:00

Előbb, utóbb belátod,
hogy, ki elfordult tőled,
nem is volt a barátod.

Március elseje

2010-02-28T08:25:00.000-08:00

Gyermekek kacagása száll szobám felé halkan,
Napfény szikrája pattog redőnyöm peremén.
Egy kis rigó táncot járva énekel,
Türkiz fellegek alá csalnának a fák.

Másoknak a tavasz első napja öröm,
De nekem csak bú és bánat.
E napon vesztettem el Édesanyámat.

Törekvés

2010-02-26T05:14:00.000-08:00

Törekedni a tökéletesre?
A leggyötrelmesebb kín.
Sosem vagy elégedett.

Újra tavasz

2010-02-25T11:49:00.000-08:00

(bátyámnak, Eduardonak)

Hóvirág kelt a kertek alatt
Az első, amit idén láttam.
Letéptem.
Letéptem, hogy más ne lássa,
Letéptem, hogy miénk legyen.
Csak a miénk ez a nap!

Hét életen át

2010-02-23T08:26:00.000-08:00

Nyármelegben a betonra fektetem,
Hideg vérrel a vászonra azt írom:
Hét életen át szolgálom nemzetem,
Küzdök érte, ameddig csak bírom.

Véres vásznat homlokomra teszem,
Ezer év igazságát hirdetem.

Értetek

2010-02-23T07:22:00.000-08:00

Gyűlöllek én bennetek!
Vak, önhitt, ostoba jószágok.
Ezek vagytok emberek.
Miért küzdök értetek?

Fegyver

2010-02-09T09:15:00.000-08:00

A szabadság fegyver.
Fegyvert pedig nem kaphat minden ember...

nem tudják használni.

S, ha meg is kapják,
önmagukat gyilkolják.

A szabadság fegyver.

Fentről le

2010-02-09T09:13:00.000-08:00

Isten tegnap celebnek öltözött,
s az égből a tévébe költözött.

Sebzett vidék

2010-02-09T09:08:00.000-08:00

Földem testén millió-egy árok,
De földet, fát, innét mindent imádok!
Istenek földjén élek és járok.

Tegnapig

2010-01-19T03:04:00.000-08:00

Tegnap még a hírnevemet kerestem.
De ma rájöttem: hatalmasat tévedtem!
Nem keresni kell, csak tenni a dolgom;
Isten akaratában majd kiteljesedem.

Csak kérem, csak kérem

2010-01-15T03:22:00.000-08:00

Még csak huszonhárom évet éltem,
és csak alig pár dolgot kértem.
Kértem igazságot, kértem békét,
kaptam érte rosszat, nem értem, miért.

Amit tudtam, eddig megtettem,
harcoltam erőből, s küzdöttem.
Cserébe nem kértem mást csak békét,
de nem kaptam, s nem értem meg, miért.

De harcom én tovább folytatom,
elveimet fel nem adom.
Kérek igazságot, kérek békét,
s egyszer majd megértem, miért.

Túlélés

2010-01-10T09:20:00.001-08:00

A magyarság mai helyzete olyan, akár a háborgó, jeges folyón átkelni igyekvő túlélő. Egyik partról igyekszik át a másikra, ahol megnyugvás, élelem és meleg otthon várja, szemben a tűzben égő innenső oldallal. Útját azonban keresztezi a háborgó folyó, amin jégtáblák úsznak lefelé, s keresztül csak azokon lehet jutni. A folyó a történelem, a jégtáblák a pártok, táborok, ideológiák. A pártok, a táborok, az ideológiák elsodródnak, elolvadnak, míg a folyó csak szakadatlanul folyik. A magyarságnak pedig ügyesnek, ébernek, megfontoltnak és bátornak kell lennie, hogy ráugorjon, rajtamaradjon a jégtáblán, amiről aztán tovább tud ugrani a part felé. Ha kapkod, ha figyelmetlen lesz és szétszórt, elsodorja a történelem folyama. Ha erős és figyelmes marad, nehezen ugyan, de végül hazatér meleg, szerető otthonába.

Célirány

2010-01-04T06:55:00.000-08:00

Célom nem kell ismernem,
mert ő jól ismer engem,
csak mennem kell az úton,
mit kijelöltek nekem.

Tévedés

2010-01-03T11:17:00.000-08:00

Tévedés, nem a haláltól félek!
A halálban feloldódik a lélek,
halállal jön a béke, Isten arca.
Egy csak, amitől félek: ez pedig az élet.

Névtelen

2010-01-03T02:53:00.000-08:00

Ha versbe tudnám foglalni,
hogy mennyire szeretlek,
az csak azt jelentené:
önmagamnak hazudnék.

Szavakhoz nem vagy fogható,
Te vagy a Világ, az Egész,
a fel nem fogható,
egy Angyal vagy te nekem.

Én csak egy ember vagyok,
esendő és halandó.
Ki vagyok én, hogy rólad beszéljek?

2010-01-02T03:20:00.001-08:00

Szeretőd szemében nem szerelmedet látod,
hanem a Végtelen könyörületét.

2010-01-02T03:19:00.000-08:00

A halál halhatatlanná tesz.

2010-01-02T03:18:00.001-08:00

Ha majd meghalok,
ne temessetek!
Hamvasszatok és adjatok vissza a természetnek.

2010-01-02T03:14:00.000-08:00

Vágyom az Alföldet.
Egy gémeskút tövébe leheverednék,
ott csak az Istennel,
és a te negédes emlékeddel lennék.

2010-01-02T03:12:00.000-08:00

A szabadság rabság; a Szolgálat szabadság.

Athina

2009-12-25T12:55:00.000-08:00

Csendben, akár a rózsa
ártatlan, szép szirma
Feküdt mellettem nyugalomban.

Vogon vers

2009-11-19T08:21:00.001-08:00

Sussmorottyán pendelyrágó cipészek!
Mitnyánkodásaitok itt a végek halmán azt hiszitek meguruttyondolodik?
És demjénváró tarkasüvölvényeink!
Zsirjában sercegő nagylábujjam már mit sem érittentenek?

Örök álom

2009-11-09T00:31:00.000-08:00

Két szemedben önmagamat látom.
Karjaidban pihenni: csodálatos álom.
Tartson mindörökké ez az álom!
Mert az életnek értelmét már rég nem látom.

Egyhelyben

2009-08-04T05:50:00.001-07:00

Romlott a világ,
s romlott benne minden ember.
Romlott benne minden ember,
mert romlaniuk kell.

Ez a tendencia.

Ez az, mit elvár tőled a világ, mivé lenned kell,
s, ha nem így teszel, piacképes nem leszel.

Ne törődj semmivel!

Vedd a dolgokat, elemezd át jól, lesd belőlük hasznod.
Becsület, igazság, e szavakat mind vesd el,
és ne törődj semmivel.

Ez a tendencia!

Én meg itt maradok,
Mert más utat járok.
Közületek mindenki kinézett... cseppet se bánom.
Néhányad magammal én csak a magam útját járom.

Érdem

2009-07-28T05:12:00.000-07:00

Mező közepén, láttam a villámokat.
Emlékszem minden villanásukra.
A robbanások hozták el nekem hangod,
Mert tudták, amit tettem, hiba volt.
Tudták, hogy hibám jóvátenni nem tudom.

A mező zivatarában álltam!

- egy apró pillanat -
Egészen közel hallottam hangod,
Mikor Isten kardja közeledett felém.
Azt kaptam, amit megérdemeltem.

...Vagyok

2009-07-20T09:56:00.000-07:00

Ki vagyok én?
Akinek látni akarsz!
De tudom... én.
És az Isten is tudja.

Ujgur vagyok,
tibeti, santa cruz-i,
én palesztin,
és grúziai orosz,
Székely vagyok!

Az vagyok én,
ahol a zsarnok az úr,
hol szenved,
szenved a magamfajta!

MAGYAR VAGYOK!

És magyar az ujgur is,
kit a kínai gyilkol,
magyar a palesztin is,
kit a zsidó eltipor,
magyar az ír testvér is,
Székely: magyar!

A zsarnok él.
A tiport nép feltámad,
feltámad és
a zsarnok így elpusztul!

Santa cruz-i,
Székely, ujgur, palesztin,
Mind én vagyok,
ők pedig én.

Enyém csak a győzelem!

Ízlés

2009-06-28T05:40:00.000-07:00

A minap egy asszonytól egy pakli tarot-kártyát kaptam.

Nem vagyok én babonás,
Nem kenyér a tévelygés,
S mivel nálam fontos dolog az ízlés.

A Betegséget és a Halált a kukába kidobtam.

Különbség

2009-06-27T07:49:00.000-07:00

Fényességes győzelem született volt Pozsonynál
907. július Nonae-je 4. napjánál.
Bajor kutyák seregét a magyarok megsemmisíték,
Új területeket szerezvén így, az Enns vidékét.

Mi vezetett e győzelemhez?
Taktika? Fortély? Szerencse?

Nem!
A csata rögtön kezdetekor dőlt előre,
Mikor is Luitpold bajor őrgróf így kiáltott katonáinak: ELŐRE!
Árpád fejedelem viszont ekképpen adotta ukázra:
Harcosaim, gyertek! UTÁNAM!

Így állt az Isten a fejedelemhez
E különbség vezetett a győzelemhez.

Hiába

2009-06-27T07:05:00.000-07:00

"Nem a világot váltod meg!"
Tudom.
Mégis szeretem ezt hinni.
Mert jó.
Minden erőm ebbe teszem,
S én,
Amit elértem, ezért volt.
Ezért!
Mert meg akarom váltani.
És te!?
Te pusztán lebecsülsz engem.
Fiad.
Akire büszke lehetnél.
De nem.
Mert neked mindez nem érték.
Miért?
Mert egyáltalán nem érted!
Érted?
Pedig nem magamért teszem.
Érted.
Hogy legyél rám végre büszke.
Csak te.
Mert mindenki büszke én rám.
Mégsem.
Mert egyedül te nem vagy az.
Te nem.
Akinek leginkább kéne.
Miért?
Mert, mindent csak azért tettem...
Azért,
Hogy te büszke lehessél rám.
Ezért.
De neked semmit sem jelent.
Neked
Nem számít a forradalom.
Vagy épp’
A művészet és a Világ.
Neked
Kicsit sem számít a filo.
Neked
Nem számít a szenvedély sem.
Hiszen
Én csak álmokat kergetek.
De én
Ha most esztergályos lennék
Talán
Te lennél rám a legbüszkébb.

Hatalmatlan hatalmas?

2009-06-19T07:36:00.000-07:00

Úgy hallám, hogy vala az Isten,
És az ő hatalma végtelen.
Hát amennyiben ez így vagyon,
Kérdésem választ vár, de nagyon:
Vajh’ teremthet-e oly’ nehezet,
Mit Ő maga fel nem emelhet?

Mert ha nem tudja felemelni,
Hatalma már nem végteleni.

Kérdésünkre ez választ is ad!

Az Isten hatalma biz’ véges,
Hát uralma így bizony kétes.

És ha mégis felemelheti,
Hatalma továbbá is elméleti,
Mivel nem teremthet oly’ nagyot,
Mit ne tudna ne felemelni hát... nagyon.

Visszavárás

2009-06-19T06:02:00.000-07:00

Óh, antik Göröghon, te réges-rég világ,
Oly’ hamar tűntél el, s oly’ soká!
Szókratész és fiai, mind már elmentek,
S lett utánuk máglya, bitó, hittételek.
Mondd te drága óvilág mi történt véled?
Mikor látlak újra, mikor jössz végre?
Nem feledlek én, e gondolat ne bántson,
Várlak téged régi, vetett ágyon.

(I)gazság?

2009-06-15T00:28:00.000-07:00

(Székely bajtársam soraiból)

Ne keress igazságot,
Nem feladatod!
S nem is a harcosoké.
Elég csak, ha azt tudod:
igazságtalan dolog élni!

Az igaztalanságot
Az élet követeli:
ölni kell az életért.

Igazságos úgy lehetsz,
Ha a létről lemondasz,
Egyszerűen meghalsz.
Így leszel te áldozat.
De jó ha tudod:
Az áldozat igaza,
Semmit nem jelent.

Az élet nem az igazságról szól,
Hiába is keresed.

2009-06-15T00:15:00.000-07:00

Istennel kapcsolatban csupán annyit kell megérteni, hogy nem lehet megérteni.

Trianon 89

2009-06-05T01:16:00.000-07:00

Nem gyászolok,
A gyásznak vége!
Három nap, tovább nincs értelme.

- nem elnyomni kell jogos fájdalmunk -

Sírhatunk, fájhatunk,
De a jajveszékelés, a ruha szaggatása
A haj leborotválása a gyász miatt, mind hiába.
Ha ilyenné leszünk,
Az élet ellen teszünk.

Nézzünk körbe!

Bár nyolcvankilenc éve
Szétszakították földünk,
Mi töretlenül, egy nemzetként élünk.

Megkülönböztetés, deportálás,
Mi mindent megéltünk!
Mégis, egyként maradt Nemzetünk!

És ez a Csoda!
Akinek szeme van látni, az láthatja
- égnek még a jelzőtüzek odahaza!
És ez a Csoda!

Nyolcvankilenc év, s ki tudja még mennyi
Egy csak, ami biztos: magyarnak kell lenni!

Újjászületve

2009-06-01T11:29:00.000-07:00

Újból megszülettem!
Meghaltam, veled a világra jöttem.

Pillantásunkig én nem is léteztem,
De jött a másodperc, a születésem.

Ma három és fél éves vagyok,
Ifjú, szerelmes és boldog vagyok!

Bármi eszembe jut, jó tőle a kedvem,
Minden, amit látok, attól kell nevetnem.

Mert rád gondolok!
Hogy együtt vagyunk boldogok.

Még mi hibám, én azt is kedvelem,
De csak, ha fejem nyugtatom kebleden.
Egyre kérlek csupán: maradj mindig én velem!

A legjobb barátom

2009-06-01T10:26:00.000-07:00

Fele barát?
Inkább egész!
Fél barátnak ellent mond az ész.
Barát kell,
Ne kínlódjunk felekkel.

Barátom az Isten,
Barátom a minden.
Szerelmem is barát.
Nem félem a halált,
Hisz' nincsen nála jobb barátom!
Ott lesz, velem ágyamon.

A halász és a tenger

2009-06-01T09:08:00.000-07:00

Halász áll a kikötőben
Csendben, némán áll a ködben

Öreg már, vénségesen vén
100 volt épp az év elején
Hát boldog volt, hogy élhetett

Dolgozott, élt és szeretett
Felesége volt mindene
De özveggyé lett két hete

Most a parton áll egymaga
Megcsapja a vég illata

Alant tenger... sötét egy nap
A halász a szívéhez kap

Nem bírta el a bánatot
Az emléket, mit láthatott

Halál száll a kikötőben
Csendben, némán száll a ködben

Gyanús csend

2009-06-01T05:41:00.000-07:00

Ha háború van,
Elmennek a madarak.
Nem látom őket...

Megbocsátás

2009-05-30T12:54:00.000-07:00

- Márai nyomán -

Szeress...
S, amíg egyetlen szív is érted dobog,
Minden bűn legyen bocsánatos dolog!
Egy emberi szív, amely csakis érted ver,
Elég, hogy benned bűnbocsánatot nyer
Mind, kiknek rossz, komisz szívét megismerted.

Felhő

2009-05-30T09:19:00.000-07:00

Meggyűlik az ég,
Nagy felhő borul rajta,
Lehullik a jég.

Veled (Csak te és csak én)

2009-05-30T08:31:00.000-07:00

Tengernek partja.
Sétálni viszlek.
Csak te, és csak én.

Angyalnak ajka.
Még most sem hiszlek.
Csak te, és csak én.

Homokban fekszünk.
Izzó homokban.
Csak te, és csak én.

Hát szeretkezünk.
Izzón, titokban.
Csak te és csak én.

Szeretlek nagyon!
Így vagyok egész.
Veled, csak veled.

Légy mellett a csodára

2009-05-27T10:02:00.000-07:00

a Víg utcában
egy légy mellett állok,

még e percben is
a csodára várok...

Megcsalatva

2009-05-25T11:19:00.000-07:00

Barátommal a klubban ülve,
Könnyek közt mesélem bánatom:
Megcsalt, kikacagott és magamra hagyott,
Pedig mindenem neki adtam, ami vagyok.
De mindezek ellenére,
Titokban én mégis szerelmes vagyok az emberiségbe

Nemzeti anarchizmus

2009-05-23T09:32:00.000-07:00

A nemzet szellem,
Korlátokat nem tűr el.
A nemzet szabad!

Egyből kettő, kettőből egy

2009-05-23T07:50:00.000-07:00

Hideg, méltatlan.
Télen nem jó meghalni,
Fagyos reggelen...

Színek, virágok!
Ha kell, nyáron megyek el,
Langymeleg estén!

Alkonyodva

2009-05-22T06:54:00.000-07:00

Aranylik a rét,
Egybefolyik föld és ég,
Így alkonyodik.

Álomban

2009-05-20T05:17:00.000-07:00

Vakon és ostobán éltem,
Nem tudtam, mi zajlik körülöttem.
Néztem, néztem magam elé,
- Édes tudatlanság -
Azt hittem csak ennyi az élet.

Mekkora tévedés!

Mikor megjelentél nekem,
Vörös hajad, szép szemeid,
Akkor döbbentem rá,
Álom volt csak, miben eddig éltem.

A messzi hegyek

2009-05-15T06:45:00.000-07:00

Kitekintek a hegyekre,
S látom a szabadságot.
Oly’ szép, oly’ hatalmas és szép!

Kár, hogy olyan messze van...

Feladat

2009-05-15T04:50:00.000-07:00

A semmiből lett a világ,
mit Isten teremtett,
a semmiből lettem én is,
a semmibe megyek.

De oka van, hogy itt vagyok,
feladatot kaptam,
s feladatom elvégzem,
ha bele is halok.

Vihar előtt

2009-05-12T00:41:00.000-07:00

Megnyílott az ég
S végig vágott rajta
Az Isten kardja

Tavaszi üdvözlet

2009-04-28T03:36:00.000-07:00

Szépen süt a nap,
Éneklő kis madarak,
Üdv a tavasznak.

Hagyaték

2009-04-18T08:57:00.000-07:00

Elmúlott a perc,
De örökre itt marad,
Mit nekünk adott.

Chico

2009-04-18T08:56:00.000-07:00

Álom voltál csupán,
Múló pillanat.
De e pillanat volt,
Mi itt maradt,
Mit tőled tanultam,
Örökre megmarad.

Nem mentél el messze,
Itt vagy a közelbe,
Isten kebelén.
De most, hogy elmentél
Csak egy dolgot kérek:
Kerülj mindig mellém!

Egyedül

2009-04-18T08:31:00.000-07:00

Szobám közepén
ülök most csendben,
csak hallgatom az órát,
mely' távolabb visz tőled.

Egyedül vagyok
a félhomályban,
szállnak a gondolatok,
fejem körül, keringnek.

Nem értem miért,
Nem értem hogyan,
De a tény már bizonyos:
Lelked már az Istené!

Nem ezt ígérted.
Azt mondtad, eljössz
S iszunk egy kupával,
Ehelyett most elmentél,

Vissza nem jössz már!
Én itt maradtam.
Tudom, már jobb helyen vagy,
Hát nem bántalak ezért.

De ígérd meg most,
Hogyha én jövök,
Vársz engem egy kupával,
Tele a legjobb borral.

De egyenlőre
Egyedül vagyok,
Szobám közepén ülök,
S számolom a percet,

Amely idővel
Közelebb visz majd hozzád!